Porral oltó

A használati szabályokat érinti a legkevésbé az új OTSZ megjelenése. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne jelennének meg olyan elemek, melyekre kimondottan szükség volt. Mindenki érezte, hogy kicsit lassan tudja követni az élet változásait. Nem kevés új elemmel bővült a rendelettervezet. Ilyenek például a speciális építmények, a metró és a földalatti vasútvonal, a ponyva és állvány jellegű épületek. Mivel ezen építmények különlegesek, szükség volt külön használati szabályok létrehozására.

Ponyvaszerkezetű építmény: olyan közösségi építmény, amely 500 m2-nél nagyobb alapterületű vagy tömegtartózkodásra szolgál, és az időjárási hatások elleni védelemre szolgáló héjazat anyaga természetes vagy mesterséges szálakból szövéssel vagy a szövést helyettesítő egyéb technológiával készült, és amelynek héjazata felületi terhek hordására képes, külső térelhatároló szerkezetként részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel a használat feltételeit biztosítja.

Ponyvaszerkezetű építményt kizárólag csak földszinten létesíthető és nem lehet benne pirotechnikai, robbanó és tűzveszélyes anyagokat tárolni, forgalmazni, stb. Menekülésben korlátozott személyeket sem szabad elhelyezni ilyen építményben. A létesítés során nem vonatkoznak rájuk tűzállósági teljesítmény követelmények, azonban a szerkezetre minden esetben van előírás, melyet kockázati besorolás és a bent tartózkodók létszáma határoz meg. A maximális méret 6000 nm lehet majd és amennyiben összeépítésre kerül építményszerkezettel, akkor a fedett részt is hozzá kell számolni az alapterülethez.

A kiürítés szempontjából úgy kell kialakítani a kijáratok számát és szélességét, hogy hájszerkezettől függően 2 - 1,5 - 1 (B-s2, d0 / C-s2, d0 / Egyéb ) perc alatt a bent tartózkodók el tudják hagyni az építményt. A tűztávolságokat a kiürítési követelményekkel azonos módszer alapján 10 - 12 - 14 méterben határozták meg.

Tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság.

A széksorokkal berendezett ponyvaszerkezetű építményben az egy oldalról megközelíthető ülések száma nem haladhatja meg a 20 darabot, a két oldalról megközelíthető ülések száma pedig a 40 darabot. A 10 széknél hosszabb sorokban a székeket teljes sorhosszban egymáshoz kell rögzíteni. A 20 széknél hosszabb sorokban a székeket egymáshoz és a padozathoz, talajhoz kell rögzíteni. Az üléssorokat egymástól legalább 1,0 méterre kell elhelyezni. A kiürítésre számításba vett utak szélessége nem lehet kisebb 1,6 méternél.

Vegye igénybe tűzvédelmi szolgáltatásainkat. Tűzvédelmi szabályzatok készítése, tűzvédelmi osztályba sorolás, tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi szakvizsgáztatás, országosan. Kedvező áron.
Ajánlatkérés: +36-30-219-19-28

Az Új Országos Tűzvédelmi Szabályzatban erőteljesen átalakul, hogy mely épületekben szükséges beépített tűzoltó és tűzjelző berendezéseket létesíteni. A legegyszerűbb az összehasonlítás a régi és az új táblázat összevetése. De előtte néhány fogalmat érdemes tisztázni, mert ennek nem ismerete gondot okozhat az értelmezésben. A kockázati besorolásról már született egy bejegyzés, amit érdemes átolvasni, mert a ezek már nagyban befolyásolják, hogy kell, nem kell beépített rendszert telepíteni.

Végre megjelent egy újabb oszlop a táblázatban "További feltétel"-ként megjelölve. Valamint minden esetben módosítja a védelmi szintet a kockázat. Az aktuális OTSZ-ben a tűzveszélyességi osztály még nem szerepelt a mellékletben. Ez már az első szálláshelyeket érintő esetben is változást jelent. Míg a jelenlegi jogszabályban a magasság az egyik legfontosabb tényező, a jövőben ezt a kockázat veszi át. De a további feltétel, hogy "20 fő elhelyezett személy esetén". Ez a kis szálláshelyek esetén mindenképp enyhítés. Vagy éppen szigorítás azokkal szemben, akikkel szemben eddig nem volt elvárás, mert bár 20 fő feletti volt az elhelyezettek száma, azonban nem többszintes, nem magas és nem középmagas épületben üzemeltettek. A mozgásukban korlátozott személyek elhelyezése nem külön pontban került meghatározásra, hanem a szálláshelyekkel közösen kerül szabályozásra.

[caption id="attachment_63" align="aligncenter" width="537"] 7. melléklet a 28/2011. (IX. 6.) BM[/caption]

[caption id="attachment_64" align="aligncenter" width="579"] 14. melléklet az Új OTSZ-hez[/caption]

 

Taglalhatnánk az összes esetében, hogy kell, nem kell azonban lényegesebb összefoglalni, hogy mik azok amik összevonásra kerültek a rendeltetések között és mik azok melyek külön lettek választva. Az "Iroda, igazgatási és oktatás, óvoda, bölcsőde rendeltetés" szét lett bontva két részre, egyszer iroda és igazgatás, majd külön pontban a neveltetés és oktatás rendeltetések. Itt már megjelenik az alapterület is, ami sajnos eddig elfeledett volt, pedig nagyban befolyásolta volna a szükséges védelmet. EZ JÓ! 

Tehát elmondhatjuk, hogy megjelent a Kockázat szerinti és a Négyzetméter alapú döntési rendszer, ahol pedig nem jelenik meg az alapterület, ott egyéb feltételt is meghatároztak. A kockázati besorolás után elmondható, hogy egy újabb hasznos és értékes változtatás történt.

Persze a 100x ismételt mondat itt is előjön: "Majd a gyakorlatban meglátjuk!"

 

 

Egy tűzvédelemben nem jártas személy számára nem sokat mond a jogszabályban leírt" tűzveszélyességi osztály, tűzszakasz, A-C osztályba sorolt, kiürítés" kifejezések. A jogszabályok csak a szakmabelieknek fogalmaz egyértelműen, ezért összefoglaltam, hogy miről is szól a tűzvédelmi szabályzat és mit kell tartalmazni. A nem ismerete azonban nem mentesít, ezt sose feledjük!

 

Mi az a Tűzvédelmi Szabályzat és mit kell tartalmaznia?

A Szabályzat (TVSZ) egy olyan dokumentum, mely tartalmazza a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, a létesítményt érintő tűzvédelmi besorolásokat, a cég tevékenységére vonatkozó tűzvédelmi használati valamint a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait. Ennél a jogszabály összetettebben fogalmaz és részletesebben, de ha három szóban kívánunk válaszolni, akkor "mindent, ami tűzvédelem".

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről

3. § A Szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit;

b) a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, működési és irányítási rendjére, valamint a finanszírozására vonatkozó szabályokat;

c) a létesítmény (létesítmények), építmények, tűzszakaszok, illetőleg a helyiségek, szabadterek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;

d) a tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, előírásokat;

e) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyek felsorolását;

f) a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képesítési követelményeket;

g) a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait;

Kiknek kötelező Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni/készíttetni?

Ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

 

Miket és miért kell tűzvédelmi osztályba sorolni?

A tűzveszélyességi osztályokat azért alkották meg, hogy meg lehessen határozni, hogy egy anyag, helyiség létesítmény, stb mennyire jelent tűzvédelmi kockázatot. A felhasznált anyagok esetén könnyű dolgunk van, ezek besorolását minden termékhez mellékelt biztonsági adatlapon megtaláljuk. A létesítményt és azok részeinek (tűzszakasz, helyiség, stb...) besorolását mindig bízzuk szakemberre.

Mit kell tartalmazni még a Szabályzatnak? 

Egyes esetekben a jogszabály előírja, hogy Tűzriadó tervet és kiürítés számítást is mellékelni kell.

Tűzriadó tervet kell készíteni a  „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményre, a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre, azokra a létesítményekre, amelyekben egy tűzszakaszon belül több, mint 300 fő tartózkodhat és a kereskedelmi szálláshelyre. Fontos, hogy tűzriadó terv szükséges az olyan időszakos vagy állandó jelleggel üzemelő zenés szórakozóhelyekre, ahol egy időben 50 főnél több személy tartózkodhat.

Mikor van szükség Kiürítés számításra?

A Kiürítés számítás minden esetben fontos, hiszen ennek segítségével tudjuk meghatározni, hogy a folytatott tevékenység esetén és használat során mekkora a maximális befogadó képesség. Ez azért szükséges, mert minden esetben maximálisan csak annyi személy tartózkodhat az adott helyen, amennyi biztonsággal el tudja hagyni a helységet, tűzszakasz, létesítményt stb, ahol tűz keletkezett.

Mi történik, ha nincs Tűzvédelmi Szabályzat és Ön kötelezett rá?

Az első válasz erre mindig az, hogy a Katasztrófavédelem tűzvédelmi bírságot fog kiszabni. A bírság hangoztatása mindig nagyon elrettentő, de még fontosabb, hogy Szabályzat nélkül a munkavállalók és környezetünk veszélynek van kitéve, mivel semmi sem garantálja, hogy ne követeljen emberéletet egy esetleges tűzeset.

Utolsó sorban van még egy érdekesség, mellyel a pénzügyi és gazdasági vezetőket is rá lehet döbbenteni ennek fontosságára. Amennyiben egy tűz esetén kiderül, hogy nem volt TVSZ készítve, azt nem oktatták le a munkavállalóknak, a biztosító elállhat a biztosítási összeg kifizetésétől arra hivatkozva, hogy nem gondoskodott a tulajdonos a "a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről."

Honnan tudhatja, hogy a jelenlegi Szabályzata aktualizálva van az érvényes jogszabályok szerint?

Vegye elő szabályzatát és ha a  28/2011. (IX. 6.) BM rendelet - az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról hivatkozást találja benne, akkor jó eséllyel a jogszabályoknak megfelel a szabályzata. Természetesen csak abban az esetben, ha azt szakember készítette. A jogszabályok számának és dátumaik átírása nem elegendő.

Ha nem tudja eldönteni, küldje el részünkre és mi díjmentesen átellenőrizzük és tájékoztatjuk megfelel-e. A helyszín bejárása nélkül csak informatív jellegű véleményt tudunk adni. 

Ide küldheti el: kapcsolat@ujotsz.hu

 

Változik a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet.

A korábbi 14 helyett 16 témakör lesz. Az 1. melléklet az alábbiakkal bővül ki.

15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők.

16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.

Kikerül azonban a szakvizsgára kötelezettek közül, aki 16. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az, aki a tűzállóságot növelő burkolat beépítését tűzvédelmi követelménnyel nem rendelkező építményszerkezetnél olyan lakóhelyiségben, lakóépületben, vagy szállás jellegű épületben végzi, ahol egy időben legfeljebb 20 ember elhelyezése biztosított.” Az új foglalkozási ágak 2014. május 1.-ig szakvizsga bizonyítvány nélkül végezhetőek. Ezzel összhangban a 50/2011. (XII. 20.) BM rendelet alapján ez a haladék a tűzvédelmi szakvizsgáztató tevékenységre is vonatkozik.

 

Az oktatásszervező a tűzvédelmi szakvizsgára való felkészítés vagy a tűzvédelmi szakvizsga elmaradását köteles a képzés vagy a vizsga bejelentett időpontját megelőzően legalább négy órával előbb bejelenteni a székhelye szerint illetékes tűzvédelmi hatóság általmegadott elektronikus levélcímre.

Jogszabály státusza: tervezet

 

A Magyar Közlöny 2013. évi 191. számában megjelent a Kormány egyes tűzvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló rendelete.

Számos változás mellett a tűzvédelmi bírságok egyes tételeinek mértéke is megváltozik. Míg korábban a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet mellékletének 26. pontjában a "Ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő, a kivitelező, a felelős műszaki vezető vagy a tűzvédelmi tervező valótlan nyilatkozatot adott" szerepelt, a módosítás szerint a.) és b.) részre osztotta. Külön pontban került rögzítve a jogszabályok be nem tartása és a valótlan nyilatkozat beadása.

a) Ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg az építményt b) Ha a kivitelező vagy a felelős műszaki vezető valótlan nyilatkozatot adott

A jogalkotó a 37. pontban csak helyesírási hibát javított. A bejelentésköteles bizony egy szó és nem külön írandó :)

A 38. pont kibővítésre került az építési termékekre is, míg korábban csak tűzoltó technikai termékekre vonatkozott. Aprósága ellenére ez jelentős változásnak tekinthető.

"A tűzoltó technikai termék, építési termék tűzvédelmi célú ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának, javításának a műszaki előírásokban, vagy a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése, vagy ezen tevékenység során a termék működőképességének veszélyeztetése."

Az apró módosítások mellett 3 új ponttal is bővítik a listát, melyek az alábbiak.

43.  Jogszabály által előírt hő- és füstelvezető rendszer létesítésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának hiánya, működésének akadályozása.

A minimális bírság összege 100000 Ft lesz, a maximális pedig 1000000 Ft.

44. Építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságait igazoló tűzvédelmi szakértői nyilatkozat tűzvédelmi hatósághoz való megküldésének elmulasztása.

A minimális bírság összege 30000 Ft lesz, a maximális pedig 100000 Ft.

45. Tűzvédelmi szakértő az építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságairól valótlan nyilatkozatot tesz.

A minimális bírság összege 100000 Ft lesz, a maximális pedig 1000000 Ft.

 

Jogszabály státusza: 2013. november 20. és 2013.december 20.-tól hatályos

Milyen, mekkora oltási teljesítményű és hány darab készüléket kell jelenleg elhelyezni? A legfontosabb szabály, hogy az ott keletkezhető tűz oltására alkalmasat. A 28/2011 OTSZ szerint, az alábbiak szerint:

Tűzveszélyes-ségi osztály	Helye	Az építmény, illetve szabadtér alapterületét csökkentő tényező	Követelmény
„A-B”	helyiségben, ill. veszélyességi övezetben	--	minden megkezdett 50 m2 alapterület után 1-1 db
„C”	építményben, illetve szabadtéren	A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség,  illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével	az alapterület minden megkezdett 200 m2-e után, de legalább szintenként 1-1 db
„D”	építményben, tűzszakaszok szabadtéren	A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség,  illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével	az alapterület minden megkezdett 600 m2-e után, de legalább szintenként 1-1 db
„E”	építményben, tűzszakaszok szabadtéren	A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiség,  illetve veszélyességi övezet alapterülete kivételével	szükség szerint

 

Az új rendelet tervei alapján bevezetésre kerül az OE oltóanyag-egységek fogalma. Az EU jogharmonizáció jegyében ezt egy az egyben átemelték a Németországban hatályos jogszabályból. Tehát most már nekünk is lesz saját Löschmitteleinhei táblázatunk. Valószínűleg ez az első időkben okozni fog némi kis zavart a fejekben.

Ez a táblázat tartalmaz egy oltóanyag-egységet és a hozzá tartozó tűzoltó készülék oltásteljesítményt. Abban az esetben, ha egy kockázati egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak, és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző OE oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb OE oltóanyag-egységet kell figyelembe venni.

 

[caption id="attachment_29" align="aligncenter" width="498"] Oltóanyag-egység táblázat[/caption]

Most, hogy ennek ismeretével rendelkezünk, nincs más hátra, mint az adott kockázati egységhez meghatározni, hogy milyen oltóanyag-egységre van szükségünk és ebből meg tudjuk határozni, hogy mekkora oltási teljesítmény szükséges. Szerencsére ehhez is van egy táblázatunk, melyben megtaláljuk a kockázati besorolást, az alapterületet és az oltóanyag-egységeket.

[caption id="attachment_31" align="aligncenter" width="406"] Alapterület-Oltóanyag-egység táblázat[/caption]

Természetesen megmaradnak azon kivételek, mint az üzemanyagtöltő állomások, mezőgazdasági, ipari létesítmények, ahol a jogszabály külön fog rendelkezni a készülékek számáról és oltási teljesítményükről.

Hogy az új módszer jobb vagy rosszabb kevésbé jó azt a gyakorlati alkalmazása fogja megmutatni.

Senki se felejtse el, hogy az alábbi bejegyzés a tervezet alapján született, az OTSZ nem végleges változata alapján!

Véleményeiket ide várjuk: kapcsolat@ujotsz.hu

Jogszabály státusza: tervezet

Eddig számos információ látott napvilágot az új OTSZ-ről. Kicsit mindenki meghökkent, hogy inkább irányelveket fog tartalmaz, mert eddig "giga rendeletként" híresült el a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (OTSZ) .  Egy ilyen rendelet legyen is részletes és mindenre kiterjedő, sajnos a magyarországi példák azt mutatják, hogy a csak irányelvek kevesek, azt mindig rugalmasan kezelik. De ne fessük az ördögöt a falra.

Lássuk az egyik lényeges különbséget:

- Valóban eltűnik a tűzveszélyességi osztály?

NEM! TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS veszi át a helyét. De mit is jelent ez? Az új szabályozás szerint tűzveszélyességi osztályba csak anyagokat fogunk sorolni, az alapján, hogy milyen a  tűz, robbanás vagy hőhatás esetén fellépő viselkedése.

A korábbi A,B,C,D,E osztályok helyett összesen három besorolás lesz az anyagokra:

- (1) Robbanásveszélyes osztály

- (2) Tűzveszélyes osztály

- (3) Nem tűzveszélyes osztályba

Hurrá! Ez szerencsére még a laikusoknak is egyértelmű, míg a korábbi "D - Mérsékelten tűzveszélyes" eléggé ellentmondásos volt és az A és B osztály esetén is a legtöbb szabályozás úgy kezdődött, hogy "A és B tűzveszélyességi osztály esetén...".

- Miket sorolunk majd KOCKÁZATI OSZTÁLYBA? 

Az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. Itt fontos kitérni arra mi is a kockázati egység.

Kockázati egység: az építmény vagy annak körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe.

Egyértelmű ugye? :) Nézzük a folyamatot és máris egyértelműbb lesz.

Tehát mindig kockázatot kell meghatároznunk. Első lépésben az épület, épületrészek kockázati egységeit kell meghatároznunk és azok kockázati osztályát. Ez ahhoz szükséges, hogy a tűzvédelmi követelményeket befolyásoló tényezők meghatározásra kerüljenek. Lényeges különbség, hogy a besorolásnál lakó és közösségi alaprendeltetésű kockázati egység esetén az osztálya megegyezik a megállapított kockázatok közül a legszigorúbb kockázattal. Ehhez hasonlóan az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal.

Akkor lássuk mi váltja fel az A, B, C, D, E tűzveszélyességi osztályokat.

Nagyon alacsony kockázati, NAK osztály
Alacsony kockázati, AK osztály
Közepes kockázati, KK osztály
Magas kockázati, MK osztály

Természetesen erről a témáról hamarosan részletesebb információval is szolgálunk és egy példa besoroláson is be fogjuk mutatni miként működik a gyakorlatban.

Levelét ide várjuk: kapcsolat@ujotsz.hu

Jogszabály státusza: tervezet