A fűtési szezon idején a híradásokban nagy számban jelennek meg szén-monoxid mérgezéssel kapcsolatos halálesetek. A tegnapi napon egy 13 éves lány vesztette életét zuhanyozás közben. A hiedelemmel ellentétben a szén-monoxid mérgezés nem csak álmunkban érhet minket. A mostani eset jól rávilágít arra, hogy az állampolgároknak (sőt, néha a fűtési rendszereket kiépítőknek is) milyen kevés ismerete van a mindennapi veszélyekről.
A szén-monoxid nagyon mérgező gáz. Mérgező hatása azzal magyarázható, hogy a vér hemoglobinjában található vasatomokkal stabil komplexet, szén-monoxid-hemoglobint képez, ezzel a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását akadályozza. A hemoglobin akkor is megköti a szén-monoxidot, ha a levegő szén-monoxid tartalma csekély. 250-szer nagyobb affinitással kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén.A gázüzemű tüzelőberendezésekhez kötődő mérgezések nagy hányada a fellépő kompressziós hatás miatt következik be, ami azt jelenti, hogy az égéstermék visszaáramlik a kéményből. De hogyan történhet ez meg? Ne arra gondoljunk, hogy ezek a tüzelőberendezések (kazánok) nem megfelelő műszaki állapotban vannak. Zuhanyozás közben sokan tapasztalják, hogy a fürdőszoba bepárásodik. Ez így normális és ne is tegyünk ellene, a víz majd elpárolog! Ezt a problémát úgy szokták megoldani, hogy páraelszívót építenek be, ami óriási veszélyt rejt magában, ha a kazán, vagy csak egy gázüzemű vízmelegítő egy légtérben található. A kompressziós hatást az okozza, hogy a pára kifújása közben a helység nyomása csökkenne, de ezt a fizika törvényei orvosolják és ahonnan lehetséges utánpótlás, onnan levegő áramlik be. De sajnos ezekben az esetekben nem levegő, hanem a kéményből visszaáramló égéstermék biztosítja az utánpótlást.
[caption id="attachment_103" align="aligncenter" width="600"]
A szén-monoxid hatása az emberi szervezetre[/caption]
Miért több az ilyen baleset?
Az elmúlt években kiemelt fontosságot kapott, hogy a lakóépületeknél minél kevesebb hőveszteség lépjen fel. A falakat hőszigetelik és egyre jobb minőségű nyílászárókat építenek be. De nem számolnak azzal, hogy ezzel megszüntetik a levegő utánpótlást. Nem véletlen az, hogy megfelelő légköbméter számítással építhető csak ki fűtési rendszer az épületekbe. Míg korábban ezeket az eseteket a kémény eldugulása és a kazánok nem megfelelő műszaki állapota okozta, a most fellépő problémát a levegő utánpótlás hiánya okozza.
Az elszívás hatására a légtér szén-monoxiddal fog telítődni, aminek hatására a helységben tartózkodók már képtelenek megfelelő időben reagálni, kimenekülni nem tudnak. A konyhai elszívók esetében is fennáll a veszély, hiszen kompressziós hatás lép fel itt is.
Mit tehetünk?
Először is ügyeljünk arra, hogy a nyílt tüzelőberendezés helyisége megfelelő szellőzést kapjon. A kazánnal azonos légtérben beépített gép szellőztetést köttessük ki! Igen, ez egy drasztikus megoldás, de ez elengedhetetlen. Mivel sok készülékben még nincs visszaáramlás-érzékelő szerkezet, és az elektronika miatt ez utólag nem is pótolható, ezért vásárolhatunk szén-monoxid érzékelőt, amit 1-2 méterre a fali kazántól érdemes a falra szerelni. A legolcsóbbak már 8 ezer forintért beszerezhetők, a jó minőségűek kb. 15-20 ezer forintba kerülnek, míg a drágábbakért elkérnek 25-30 ezer forintot is. Egy megfelelő villamost szakember pedig egy minőségi érzékelőt össze tud kötni egy kazánnal úgy, hogy szén-monoxid érzékelés esetén kikapcsolja a tüzelőberendezést.
Ne ezen takarékoskodjunk, az emberi élet védelme mindennél fontosabb!
